Gyerekkorom óta olyan elvek alapján élek, amely elősegíti a környezettudatos életmódot. Ez főleg a neveltetésemnek köszönhető, ugyanis a szüleim már gyerekkorom óta folyamatosan ebbe az irányba próbáltak terelni, megjegyzem nagyon helyesen. Ma már el sem tudom képzelni, hogy ne úgy éljem az életemet, hogy ne próbáljak meg megtenni mindent a Föld anyáért és azért, hogy minél tovább fennmaradhasson az eddig ismert módon. Nekem nagyon fontos a természet közelsége és alighanem az egyik legnagyobb veszélyben az ilyesfajta élmények jövője van, ami megborzongat valahányszor rágondolok.
Ha csak megnézzük a világban zajló eseményeket, tendenciákat és jelenségeket arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyon is össze kell szedjük magunkat, hogy egy szép, élhető világot tudjunk magunkénak akár tíz-húsz év múlva is. Sajnos az emberiség hihetetlen módon zsigereli ki azt, amit a természet évmilliárdok alatt létrehozott, részben neki és szinte pofátlan módon folytatja is ezt. Nagyon elszomorít ha azt látom, hogy politikai pártok és különböző érdekű csoportok képesek arról vitázni, hogy ami jelenleg zajlik a Földön valójában csak rémhírek terjesztése és szó sincs globális felmelegedésről vagy éppen túlzott iparosodásról. A globalizáció sajnos nagyon rossz irányba indította el a világot és ez egyre aggasztóbb méreteket és formákat ölt. Ha nem is a bolygón közvetlenül látható sérüléseket, sebeket említjük meg akkor is ott vannak a hihetetlen történetek, amik a különböző újdonságokért sorba álló emberekről szólnak, akik egymáson átverekedve magukat rontanak be üzletekbe. Ez lenne a jövő? Ehhez kellene nekünk jó arcot vágnunk? Szerintem nem igazán és nem is szeretnék ehhez egy másodpercig sem hozzájárulni. Persze félreértés ne essék, én sem kőkorszaki módon élek, de azt hiszem igenis lehet ebben a helyzetben megfelelő egyensúlyt képezni és átmenetet találni. A legkevésbé sem mondom azt, hogy térjünk vissza a Krisztus előtti idők életszínvonalához, de igenis azt gondolom, hogy képesnek kell lennünk felülemelkedni az eluralkodóban levő káoszon, amit mostanság a saját kezünk munkájának „köszönhetően” elkezdtünk megismerni.
Az egyik legelső lépés efelé a már említett ideális módszerű hulladék gazdálkodás. Szerintem ez az a szint, ahol még bárki képes lehet és kell, hogy legyen arra, hogy egy kicsit tegyen a Földért és önmagunkért. Nem szabad azt hinnünk, hogy minden jó úgy, ahogy van, úgysincs befolyásunk rá. Utóbbi persze sajnos igaz, mi átlagemberek szinte semmit nem tudunk tenni azokkal szemben, akik a befolyásukat is latba vetve napról-napra egyre őrültebb szintre emelik az ipari termelést és az által okozott károkat, de igenis azt gondolom, hogy a tőlünk telhető maximális hozzájárulással kell mindehhez viszonyulnunk. Nekem már csak az érzés sokkal kellemesebb ha úgy fekszem le, hogy tudom, akármi is történt vagy fog történni én mindent megtettem azért, hogy saját magamnak megfeleljek és igaznak érezzem önmagamat. Ez egy igen ritka de hasznos érzés és azt hiszem sokkal többet kellene gyakoroljuk. Tényleg nem nehéz vagy sok, egyszerűen csak tegyünk meg annyit, hogy ne érezzük magunkat a Föld kizsákmányolóinak és máris kevésbé fog minket zavarni az a sok szörnyűség, amit a tévében és az interneten nap mint nap látni a témában.
Szóval én azt javasolnám, hogy mindenképpen szerezzünk be szelektív hulladékgyűjtő kukát. Ez ma már nem olyan nehéz, legalábbis ahol én élek, ott van erre lehetőség. Ezen felül igyekezzünk ha lehet komposztálni a szerves hulladékot. Ez mindenkinek jó, hiszen ha azt visszaforgatjuk trágyaként még a saját kertünknek is jót teszünk. Ha meg nem kertes házban élünk, akkor szerintem érdemes egy utánajárni, hátha van a környéken egy ilyen jellegű tároló, általában van. Persze, megértem, hogy ez nem mindenkinek fér bele az életébe és idejébe. Épp ezért utóbbira nem is köteleznék senkit sem, hiszen ezer más dolgunk van sajnos és valóban nem könnyű csak úgy átjárkálni pár utcákra, hogy ezzel a helyzettel tudjunk megfelelő módon kezdeni valamit.
Szerintem tehát az egyik legfontosabb és leghasznosabb dolog, amit tehetünk, ha megfelelő módon kezeljük a hulladékgazdálkodás kérdését. Én például a legutóbbi lakásfelújításunkkor bekövetkezett ablakszigetelés maradványait is igyekeztem a lehető legbiztosabb és megfelelőbb módon elhelyezni, ha már ennyit meg tudok tenni, akkor ugyan miért ne? Szóval a jövőre nézve az lenne a legjobb ha minél többen és többen nekilátnánk átértékelni magunkban a hulladék elhelyezéssel kapcsolatos – talán kissé lusta – elképzeléseinket és egy kicsit kényelmetlenebb módon talán, de megpróbálnánk tenni azért, hogy belátható időn belül egy élhetőbb Földet tudjunk továbbadni, illetve kiélvezni.