Örültünk, amikor bevezették, hogy a lakosság is szelektíven gyűjtse a hulladékot otthon és külön műanyagos és papíros kukát adtak ehhez. Azóta lelkiismeretesen válogatjuk mi is, mit hova dobunk, nem csak úgy egyben kidobunk mindent. A lakásba is vettük két kisebb tárolót, hogy ne kelljen minden papírlappal vagy műanyag flakonnal kiszaladni a kukáig. És milyen jól tettük, mert egyik nap ez mentett meg minket egy kellemetlen szituációban.

Az történt ugyanis, hogy kötöttem lakásbiztosítást a lakásunkra. Ideje volt már, de most végre rászántam magam és a különböző lakásbiztosítás ajánlatok közül kiválasztottam a számunkra megfelelőt és elindítottam az interneten keresztül a szerződéskötést. Nagy könnyebbség, hogy már online is meg lehet kötni a lakásbiztosítást, így nem kell személyesen bemenni a biztosítóhoz minden egyes ki papírral. Az előzetes igénylés papírjait kinyomtattam és az asztalomon hagytam, hogy ha jönnek a biztosítótól terepszemlére és a szerződéskötést véglegesítjük, kéznél legyen minden papír. Igen ám, de másnap, amíg én dolgoztam, a feleségem szem elől tévesztette a két éves kislányunkat egy rövid időre, aki ezt ki is használta és felfedezte a dolgozószobámat. Ide nem szoktuk beengedni, mert általában a fontos papírokat tartjuk itt, amikhez nem lenne jó, ha hozzáférne. Most, hogy beszabadult, meg is találta a lakásbiztosítás papírjait az asztalomon, de mivel nem tudta, mi az, magával vitte, hogy rajzoljon rá. Menet közben elhagyta őket a nappaliban, mert talált valami érdekesebbet, a feleségem pedig csak azt látta, hogy papírok szanaszét hevernek a földön, úgyhogy bedobta őket a papíros szelektív gyűjtőnkbe.

Amikor én hazaértem és vártam a biztosító emberét, elkezdtem keresni a papírokat. Meg voltam győződve róla, hogy az asztalomon hagytam a kinyomtatott szerződést, de nem találtam a papírlapokat. Körbenéztem az egész szobát, minden fiókot és szekrényt, de csak nem kerültek elő a biztosítási papírok. Közben meg is érkezett egy úr a biztosítótól, úgyhogy ideiglenesen felfüggesztettem a keresést. Amikor a szerződés aláírásánál tartottunk, utolsó reményemként megkérdeztem a feleségemet, hogy nem találkozott-e a biztosítási papírokkal, mert nagyon nagy szükségem lenne most rájuk. Kiderült, hogy ő kidobott valamilyen papírokat a szelektívbe, úgyhogy gyorsan meg is néztem és hála a jó égnek, a biztosítási szerződés hibátlan állapotban elő is került a papíros gyűjtőből. Nem mondom, a biztosító munkatársa elég furcsán nézett, hogy a szemétből szedem elő a szerződést, de meglett minden papír, az a lényeg.

Utólag jöttem rá, hogy akár ki is nyomtathattam volna újra a szükséges papírokat, mert a lakásbiztosításhoz és az online ügyintézéséhez kapcsolódik az ügyfélfiókom is, ahova automatikusan elment a rendszer minden fontos dokumentumot és szerződést, hogy azonnal kéznél legyenek, ha szükség van rájuk. De ez persze nem jutott eszembe a nagy kapkodásban. Nem baj, most már ezt is tudom. De, ami a legfontosabb, az az, hogy mostantól védve van a lakásunk mindenféle balszerencsével és káresettel szemben. Úgyhogy, ha véletlenül tűz üt ki, vagy füst, esetleg eláztat minket a szomszéd, vagy beázunk, netán viharkárunk keletkezik, már nem egyedül kell állnunk a javítás és felújítás költségeit, hanem a biztosító is besegít. Remélem, hogy nem lesz szükség a biztosítóra, mert semmilyen katasztrófa nem fog történni velünk, de jobb félni, mind megijedni. Így pedig pláne, hogy nem csak én élek a lakásunkban, hanem az egész családom, a feleségem és a kislányunk is. Nem árt előre gondolkozni és felkészülni az esetleges kellemetlenségekre, főleg, hogy a lakásbiztosítás nem egy akkora összeg, hogy komoly megterhelést jelentene a családi költségvetésnek.