Sokan hajlamosak vagyunk azonnal ítélkezni, mikor egy másik embert látunk. Ez különösen igaz az olyanokra, akik valamilyen függőbetegségben szenvednek, például dohányosok, droghasználók, vagy éppen az alkoholisták. Ez utóbbi csoport különösen ki van téve a rosszindulatnak, a legtöbben hulladékként, csődtömegekként gondolni rájuk, akik a saját piszkukban fetrengenek az utcán vagy az árokparton. Valójában az alkoholisták köztünk élnek, minden nap járunk-kelünk közöttük, mi több, a legtöbbünknek talán van is ismerőse, rokona, aki küzd vele. Ráadásul megfelelő alkohol elvonó intézmény segítsége nélkül elképesztően nehéz kijönni belőle, a magyar állami orvoslás pedig nem sokat kezd ezzel az állapottal.

Bármennyire furcsa is, egy csomó tehetős ember is az alkoholfüggőségtől szenved, olyanok is, akiknek talán nincs is rá oka. Ám a látszat sokszor csal, sosem tudhatjuk, mi lapul a háttérben. Ott van például egy régi, kedves családi barátunk, aki igen gazdag emberré nőtte ki magát a hulladékfeldolgozójával, viszont a gyermekkorában elszenvedett sérülései, traumái végül az alkoholizmushoz vezették. Ha mi nem segítünk neki, ha nem kerül elő az az alkohol elvonó intézmény, ahová végül sikerült bejuttatnunk, akkor biztos vagyok benne, hogy katasztrofális véget ért volna az élete. De hála az égnek, a Felépülők magánklinikája még a hozzá hasonlókat sem hagyja magára.

Ha magánintézményekről van szó, akkor csomó embernek a nyerészkedő orvosok jutnak az eszébe, akiknek csak addig vagy fontos, amíg ki nem egyenlítetted a számlát, utána már mehetsz, amerre látsz. Ezzel szemben az olyan magánklinikák, ahol küldetésüknek tekintik a segítségre szorulók kezelését, nem nőnek minden bokorban. Nekem is keresnem kellett nem keveset, hogy a nyomára bukkanjak a felepulok.hu oldalára, ami az említett magán alkohol elvonó intézmény webhelye, és ahonnan csomó érdekes és hasznos információ mellett egy merőben új fajta eljárásról is értesültem.

Korábban az én fejemben is csak a klasszikus elvonó képe élt, ahová hónapokra bevonul az ember, elszigetelten a külvilágtól, és ahonnan kétes sikerrel távozva vagy visszaesel, vagy nem. Sajnos a legszélesebb körben alkalmazott eljárás még mindig ez, holott ma már léteznek sokkal hatékonyabb módszerek is. Éppen ezért volt szimpatikus, amit a Felépülők oldalán találtam, ugyanis ott mindössze egyetlen hónap alatt nagyobb sikereket érnek el, mint a hosszú és fájdalmas, tradicionális kezeléssel. Ráadásul az apa-fiú páros, akik létrehozták ezt az intézményt, szintén gyógyult alkoholisták, így csak még nagyobb hitelt kaptak a szememben.

Azt mondják, ahhoz, hogy a mennyeket elérd, először meg kell járnod a poklot. Valószínűleg itt is hasonló a helyzet, hiszen mi más vihetett volna rá két felépült függőt egy alkohol elvonó intézmény alapítására, ha nem a segítő szándék? Persze itt egy vállalkozásról beszélünk, nem ingyen foglalkoznak mindenkivel, de a 75%-os sikerrátát nézve nem csinálják rosszul! Ráadásul sok korábban kezelt betegük is részt vesz a jelenlegiek rehabilitációjában, így azok, akik hozzájuk fordulnak, első kézből kapják a példamutatást. Ebben reménykedtem a családi barátunk kapcsán is, hogy olyan hatást sikerül rá gyakorolni, ami elindítja a gödörből való kikapaszkodásban.

A magam részéről mindössze annyit tudtam tenni, hogy elküldtem a felepulok.hu linkjét a feleségének és a fiának, hogy mindketten olvassanak utána, miből is áll ez az alkohol elvonó intézmény, hogyan dolgoznak, megengedhetik-e maguknak. Mindkettejüktől pozitív visszajelzést kaptam, nagyon tetszett nekik. Így a családfő rábeszélése és végigkísérése már az ő feladatuk. Bár azóta nem hallottam a dologról, azért remélem, kapok majd örömteli hírt egyszer tőlük, mikor ez a drága, kedves ember végleg képes lesz letenni a poharat.